Nevek jelentései

A Megváltó születéséről, életéről szóló történetek tartalmaznak olyan mondatokat, kifejezéseket, amelyeket csak mint prófétai látomásokat lehet értelmezni. Gabriel arkangyal látogatása Máriánál, József látomásai prófétai látomások, amelyeket ennek megfelelően is kell értelmezni. A prófétai látomások nem egyszerű történetek, nem hétköznapi elbeszélések. Ahogy Ezékielnél is, a többi prófétánál is, úgy Máriánál és Józsefnél is ezek rendkívüli jelentésűek.

Nem mindenki próféta, aki ezt vagy azt lát, mivel nem biztos, hogy a mennyei dolgokat látja. A természetfeletti világ jelenségeit az ember sokszor észre sem veszi, és még ritábban értelmezi helyesen. Az anyagi és látható világ mellett két szemmel nem látható világ van: a láthatatlan erők, szellemi lények világa, amelyet magasságnak nevezünk és a mennyei világ, amelyet Istennel és az angyalokkal kapcsolatban szoktunk megemlíteni. A mai korban sok álpróféta terjeszti azokat a látomásait és tapasztalatait, amelyek a magasságból származnak, és démonok (dzsinnek) sugallatai. A mennyei világ megnyilatkozásai jóval ritkábbak, és leginkább pont azok számára az emberek számára elzártak, akik a magasság jelenségeivel, sugallataival foglalkoznak, és gyakran pátosszal, erősen felfokozott indulatokkal teljes érzéseikre hagyatkoznak, amelyek félrevezetik őket. A mennyei világhoz az ember a tiltó parancsolatok révén tud közelebb kerülni, amelyek révén a kicsapongó életmódot, erőszakosságot, részegeskedést és más, erősen érzékekre ható élményeket elkerüli. A mértékletesség, józanság, a türelem, önmegtartóztatás ma ritka erényeknek számítanak, pedig csak ezek révén fordul el az ember figyelme az anyagi világtól és tud máshova figyelni. Ha az ember nem a fizikai világra tekint, akkor hova tekinthet? A láthatatlan világra, és ehhez a világhoz kulcs azoknak tanításoknak az ismerete és azoknak az előírásoknak a betartása, amelyek megvédenek minket az eltévelyedéstől, hogy ne a magassághoz és annak démonaihoz, hanem a mennyei világhoz jussunk közelebb. Az evangélium egy ilyen útmutatás, tanításoknak és példázatoknak, tiltásoknak és utasításoknak a gyűjteménye. Amikor prófétai látomásokról olvasunk az evangéliumban, akkor tudnunk kell, hogy azok, akik mindezeket látják, elsősorban szellemileg látják azt (a harmadik szemes hülyeségeket tessék gyorsan elfelejteni, itt főleg a megértés egy magasabb fokáról van szó). A prófétai látomásokat látó és értő személyek már olyan messzire jutottak a szellemi úton, amely a közönséges ember számára, de sokszor a hívő ember számára is felfoghtatatlan. A próféták látják és értik is a látomásokat (értik és nem félreértik), és ez az, ami a prófétát prófétává teszi. Az álpróféták is azt hiszik hogy értik amit látnak, és bizonyos fokig a magasság jelenségeit megtapasztalva úgy is tűnhet, hogy ez így is van, de ha valóban értenék amit látnak, akkor menekülnének a saját világukból, rettegve és félelemmel eltelve, és rémületükben vissza sem néznének.

Máriát és Józsefet tehát prófétának tekinthetjük, kiemelkedően művelt és szellemileg rendkívüli személyeknek, akiknek kiemelkedő kegyek jutottak. Érdekes egyébként neveik jelentése: Mária -Mirjam, azaz a "keserűség", és József, azaz a "szof" szóból "vége" valaminek, a "vég". Kettejük jegyessége tehát egyben jel is: hamarosan "vége a keserűségnek", és Jézussal következik az "örömhír".

A Jézus, azaz Joshua névnek maga a jelentése a megváltó, a szabadító, a megmentő. Előző cikkünkben írtunk róla, hogy a zsidóság eltorzulása Krisztus születése idején ér el arra a fokra, amely már nem csak a zsidóság fennmaradását, hanem az egész emberiséget fenyegeti. Ahogy most is tapasztaljuk, a nemzetek kiirtásához nem kellenek háborúk, a sátáni liberalizmus és az ennek a révén elszabaduló erkölcstelenség és erőszak (jogosnak nevezni a jogtalanságot és jogtalanságnak a jogosságot) mindehhez bőségesen elegendő. Ahogy a sötétség zsarnoksága kiteljesedik, a hazugság és a gyűlölet elterjed, a világ élhetetlenné és egyetlen nagy nyomorteleppé válik mindenki számára. A sötétség zsarnoksága rosszabb az ölésnél, mert nem csak a testi szenvedést, de a lelkek pusztulását is okozza. És egy ilyen világban csak az Isten tud rendet tenni, elküldve küldötteit, és kegyeket gyakorolva általuk az emberek felé. Jézus ennek a sátáni szellemiségnek, az álvallásos, valójában végletekig gyűlölködő, minden népet megsemmisítéssel fenyegető szellemiségnek vált az ellenségévé és legyőzőjévé. "Az ember fia azért jött, hogy az ördög munkáit lerontsa" - olvashatjuk, tehát hogy a kibontakozó és erősödő romlásnak, pusztításnak véget vessen, és helyreállítsa rendet és az igazságot. Ezért szabadító, ezért megmentő. Hogy az ember ne a testiség, ne a magasság és ne a gyűlölet fogságában tengesse nyomorúságos életét, hanem az Istennek tetsző módon hitben és igazságban.

Krisztus szabadítása nem a világi gazdagságot, hanem a szellemi szabadulást és a szellemi gazdagságot, szellemi megerősödést jelenti. Ha pedig már az ember fiánál tartunk, jusson eszünkbe, hogy az ádám szó jelentése ember, és ezzel egyúttal visszahivatkozik Krisztus egészen a teremtéstörténetben adatott ősi igéretre, miszerint Ádámnak (=az Embernek) egy fia fog a kígyó fejére taposni.

Krisztus tanításaiban nem a négybetűs névvel hivatkozik az Istenre, hanem mint az Atyára. Ez a legegyszerűbb és a legbonyolultabb módon is Isten szeretetét hangsúlyozza (a zsidók számára "az atya" és a "szeretet" ugyanazokból a betűkből áll, tehát azonos). Krisztus a bűnbe süllyedt tömegek számára nem a Tórából ismert névhez kapcsolja a tanítását, hiszen az a farizeusok hazugságai és a sátáni tévelygés miatt már amúgy is csak a gyűlölködést és a tévelygést juttatta volna az emberek eszébe, hanem ehhez az új névhez, amelyhez a reménység, a kegyelem, az irgalom és a megbocsátás kapcsolódik. Egyben lehetővé tette, hogy az egyszerű és közvetlen tanítást a héber nyelv ismerete nélkül is meg lehessen érteni - nagyon érdekes, hogy akik pedig mindent megérthettek volna, nem is akarták ezeket az összefüggéseket megérteni, mert nem kaptak erre kegyelmet az Istentől, kivéve néhány keveset.

Tamási Attila - Hídfő.net