Hídfő.netA Magyar Nemzeti Arcvonal hivatalos honlapja

Sorolhatjuk az anomáliák közé azt is, hogy a magukat jobboldalinak valló emberek elválnak, megcsalják a hitvesüket, házasságon kívüli szabad szerelmet folytatnak. Pedig a jobboldaliság alapértékei többek között, a lovagiasság, a keresztényi erkölcs, az "Isten-haza-család" valamint a "nemzet záloga az anyaság" eszményein alapszik. Az az ember, aki bármelyik fentebb említett hibát elkövette, a materializmus és a szabadelvűség útján halad, ennek ellenére politikai riválisaival szemben (vagy a rivális ideológiákkal szemben) a súlyos erkölcsi hiányosságokra igyekszik rámutatni, vagy ezekkel vádolja ellenfeleit. Márpedig az ilyen emberek ne mondják magukról, hogy jobboldaliak, sokkal inkább demokraták, liberálisok, szabadelvűek, vagy anarchisták, vagy éppen zsidó lelkületűek. Így részükről mindennemű vádaskodás csak üres szólam, amit önös érdekeik elé helyeznek, mint pajzs, hogy kellő időben a saját egoista énjüket hatalomhoz juttathassák.

Előáll tehát egy olyan érdekes helyzet, amely szerint jobboldali emberek baloldali értékeket képviselnek, bal oldali emberek pedig jobboldali értékeket. Ezt nevezhetjük káosznak is, mely teljességgel igaz, valóban kaotikus állapotok uralkodnak a fejekben. Pontosan ezért nincs politikai öntudata az embereknek, mert a legkevésbé sincsenek tisztában, hogy az általuk megélt és képviselt viselkedési formát hova lehetne beilleszteni, illetve ha változtatni akar, akkor miként és hogyan kellene megvalósítania. Ezért mennek el ennyien szavazni a nagy semmire, mert világképükben ez van, egy nagy semmi. Marad az érzelmi-indulati reakció, a komcsizás (miközben baloldali értékeket vall magáénak), a nácizás, miközben jobboldali értékeket vall magáénak. Ám ez a tendencia - köszönhetően a szellemi alkotók kitartó munkájának - egyre inkább háttérbe szorul, és kristálytisztán látszik, hogy ma már kizárólag a szellemi rokkantak komcsiznak, és csak a zsidók náciznak.

Ez az újjáépítés, a politikai nézetrendszerek újjáteremtése pedig az arra hívatott, szellemi töltéssel rendelkező emberek feladata, és nekik nagy a felelősségük most. Az elkövetkező 50 vagy 100 év ideológiái olyanok lesznek, amilyennek ők megalkotják. (Ha lesz egyáltalán erre 50 vagy 100 év, mert az emberiség rohamosan halad afelé az állapot felé, hogy ha a kapitalizmus tovább tombol, akkor veszélybe kerül maga a létünk is.) A fent leírt anomáliák ennek a hatalmas átalakulásnak a jelei. Ez az az átalakulás, melyet az 1990-es modellváltás akart beadagolni az embereknek, és szellemi felszabadítást meghirdetve csapták be a fél kontinenst. Csakhogy a szellemi felszabadításnak nem lehet gátakat emelni, az megérkezik mindenféleképpen.

Van kiút ebből a nagy káoszból? Merre vezethetnek azok az utak, melyek alapján meg kell szabni a jövőt? Erre aránylag egyszerű választ adni, mivel azt kell megnéznünk, melyek a legégetőbb kihívások az egész nyugati világban. Ez pedig a betelepült, vagy betelepülő idegen népesség nyomása, az erkölcsi leépülés, és a gazdasági kizsákmányolás. Ezekkel szemben kell megfogalmazni az új ideológiákat, éppen úgy, mint 100 vagy 150 évvel ezelőtt az akkori kihívásokra. Ezek ellen a kihívások ellen pedig csak szellemi és erkölcsi szinten lehet harcolni, mert először szellemi téren kell győzni, csak azután lehet máshogy. A XXI. századra a politika túllépte a jobboldali és baloldali besorolási formákat, amelyek elavulttá váltak. A történelem túlhaladt ezen a sablonon, és új sémákat állít fel, és ezek a jövő politikai alapjai. Ezekre az alapokra fognak újjáépülni a jövő politikai szövetségei és szervezetei. Az embereknek pedig egyre jobban hajlanak erre az új szellemiségre, amely rendet akar, amely erkölcsöt akar, amely harcol a kizsákmányolás ellen. Nincs más lehetőség, mint az erkölcsi értékek mentén való felsorakozás az erkölcstelenséggel szemben. Azok a szervezetetek vagy ideológiák, melyek az erkölcsi értékek mentén felsorakozva harcolnak - mindegy minek nevezik magukat, hungaristának, kommunistának, szocialistának, vagy akárminek -, és ezen erkölcsi értékek mellett és az elnyomás ellen sorakoznak fel, természetes szövetségesek. Még ki sem kell mondaniuk egymásról, anélkül is azok. De egységben sokkal erősebbek lesznek, és ez a fajta politikai-erkölcsi polarizáció már megkezdődött a világban és hazánkban is.

A cikk első része itt olvasható