Ukrajnában nem csillapodnak a kedélyek. Pedig világosan kell látni, hogy nagyon kevesen vannak az utcákon. Egy, vagy kétszázezer ember, ukrán viszonylatban semmi. De ha ez a százezer ember, a Nyugattól pénzt és garanciákat kap, hogy megvédik őket, akkor bizony már veszélyesek.
Az éjszaka folyamán újabb összetűzések voltak, és már 120 rendőr van kórházban. A civile sérültek száma 500 körül van, és ebből hány maradt kórházi kezelés alatt, arról nincs jelentés. Szembetűnő az is, hogy a láthatóan zsidó származású ellenzéki vezető, Yestyenjuk jelentős pénzekkel rendelkezik. Nagy mérteű kivetítők, töménytelen EU zászló és ukrán zászló, ingyenes ellátás, és napi fizetés a lázongóknak. Sok a pénz, hirtelen nagyon sok. De honnan és miért? Arról talán leránthatjuk egy picit a leplet.
Oroszország és Ukrajna a szétszakadás után különböző klánok és oligarchák kezére került. Ezek komoly harcokat vívtak egymással is. Az EU csatlakozási kérdés Brüsszel és Moszkva között nem csak külpolitikai vonatkozású, hanem belpolitikai gazdasági kérdés is. Moszkva sok munkát fordított arra, hogy felszámolja a cionista betörést és hegemóniát a felső gazdasági körökben (erről most készül egy írásunk). Ukrajna nem kifejezetten orosz felségterület, habár a befolyás nagyon nagy. Mikor Janukovics Moszkvába utazott tárgyalni, közvetlenül előtte összehívta a legbelső gazdasági körét. A jelenlegi elnököt ugyanis számos nagyon gazdag oligarcha is támogatta, zsidók és nem zsidók egyaránt. Moszkva a nem cionista körökkel köt csak fontos üzleteket. Ukrajna olyan gazdasági patthelyzetbe került, ahonnan szinte lehetetlen kikerülni. Janukovics immár 3, de inkább 4 tűz közé került. Az atlantista Brüsszel elvárása a teljes cionista gazdasági hegemónia. Moszkva elvárása az atlantista szereplők kiszorítása. A belső ukrán oligarcha kör nyitna Moszkva felé, de a cionista körök visszahúzzák, amelyek a Nyugat felé akarnak nyitni. Janukovicsot presszionálja a lakosság gázellátása is, és az EU csatlakozás miatt várható magas infláció rémképe.
Ebben a helyzetben Janukovics már csak a kisebbik rossz közül választhatott. Megállapodik Moszkvával, igyekszik a gázárakat lefaragni, továbbra is gázelosztó országként működni. Erősíteni a gazdasági kapcsolatokat, és visszaszerezni a kereskedelmi potenciált. Ez azzal járt - amivel a rettenetesen gazdag ukrán cionista oligarcha réteg is tisztában van -, hogy Janukovicsnak nagytakarítást kell végezni az oligarchák között, így számukra a játék nemsokára véget ér. Julia Timosenkó bebörtönzése csak a kezdet volt. A folytatást az dönti el, hogy EU csatlakozás, vagy 'Moszkva csatlakozás'.
Janukovics hazatért Moszkvából. Elkezdődött a találgatás, hogy nem fogják aláírni a társulási szerződést, de semmi konkrétum. Janukovicsnak napok kellettek, mire a nem cionista oligarchákkal megállapodott. Összehívja a legbelső gazdasági tanácsot, és csak utána jelentik be, hogy nem írják alá a belépést.
A másik oldal is felkészült. A cionista oligarcha körök a felfordulást kihasználva a bankokon keresztül kimentik a vagyonokat külföldre. Ha beleláthatnánk a banki tranzakciókba, valószínűleg csak izzó vezetékeket látnánk. Olyan összegek vándorolnak most nyugatra, amelyet elképzelni sem tudunk. Ezeknek a gazdasági köröknek már nincs mit veszteniük Ukrajnában. Napi 500 és 1000 dollárt osztanak az alkalmazottaknak, hogy menjenek az utcákra. Az sem éri őket veszteségként, ha már most leállnak a cégeik, hiszen ha nem sikerül rövid időn belül megbuktatni a moszkvai orientációt, akkor nekik meg vannak számlálva a napjaik. Ukrajnában pedig elszabadulnak a fizetett indulatok.
Janukovics látszólag nem tud a helyzettel mit kezdeni. Telefonál nyugatra, keletre. Rendőri erői kevesek, a nép, amely támogatja, nem megy az utcákra ellentüntetőnek. De mindez csak a látszat. Az elnök összehívja a minisztereket a parlamenten kívül. Egyetlen bizottság sem vehet részt, a parlament minden egyéb szereplője kiszorul a megbeszélésről, ez pedig csak egyet jelenthet. Janukovics nem fog komolyan tárgyalni az ellenzékkel, és felkészül a politikai válságra és a lázadás erővel történő kezelésére. Ha tárgyal, azt álcázásként teszi csak meg. Moszkva nem bírta volna rá Janukovicsot az EU aláírás elhalasztására, ha nem ad megfelelő garanciákat számára. Putyin garanciái pedig általában véve igazi garanciák szoktak lenni. Moszkva könnyűszerrel fogja elérni, hogy Brüsszel befogja a száját. Millió olyan adu van Putyin kezében, ami azonnal elhallgattatja a brüsszeli főmogulokat. Az ukrán milliárdos oligarcha kör veszélyes, mert nincs mit vesztenie. Moszkvának megoldással kell rendelkeznie a cionista oligarchák kezelésére, mert ők most a gond fő okozói. Cionista létükre olyannyira nincs veszteni valójuk, hogy még az ukrán szélsőjobboldallal is összeszűrik a levet (Szabadság párt), és komoly pénzt fizetnek nekik, hogy az utcákon hőbörögjenek, és pontosan úgy viselkedjenek, mint az igazi csőcselék - EU zászló alatt. Nevetséges színjáték, már-már azt az abszurditást is felülmúlja, hogy szélsőjobboldali szervezetek izraeli szélsőjobboldali meghívásra Tel-Avivban üléseznek.
Ennek a hihetetlen abszurd színjátéknak vagyunk tanúi Kijevben. Ami kizárólag arról szól, hogy a cionisták, vagy a cionista (atlantista) ellenes erők kerülnek hatalomra Ukrajnában.