A világ országai a dollár összeomlására készülnek

Egyre több bizonyíték lát napvilágot arra vonatkozóan, hogy a keleti országok a közelmúltban a lehető legnagyobb titokban sokszorosára növelték aranytartalékukat. A lent közölt számok hivatalos adatok, bár az ügyleteket többnyire a legnagyobb diszkrációban, harmadik fél közreműködésével intézik. Mindeközben a világ számos országának központi bankjai a lehető leggyorsabban igyekeznek megszabadulni az eddig viszonylag nagyarányú dollár tartalékoktól. A felhalmozott dollár vagyonokból aranyat vásárolnak, ami csak tovább gyorsítja az amerikai gazdaság hanyatlását.

A közelmúltban Oroszország és Kína fokozott hangsúlyt fektetett a hazai aranytermelés növelésére, amit főként a hazai központi bank vásárol fel. Kína aranykitermeléséről ellentmondásos adatok látnak napvilágot, de az egyértelmű, hogy a kínai állam elsősorban a helyi termelésre helyezi a hangsúlyt, és az állami aranytartalék növelését nem akarja nagy dobra verni. Oroszországban a központi bank szintén egy állami vállalattól (Gokhran) vásárolja az aranyat, ami lehetővé teszi, hogy elkerüljék a feltűnést. Nemrég a venezuelai központi bank igazgatója is bejelentette, hogy a hazai vállalatok által bányászott arany felét az állam felvásárolja.

A folyamat egyik fő jellemvonása, hogy az aranytartalék felhalmozása már nem a nyersanyagpiacon keresztül történik, hanem a kormányok igyekeznek az ügyleteket titokban tartani. Oroszországban a Gokhran nemrég 30 tonna aranyat adott el a központi banknak anélkül, hogy abból piaci ügylet lett volna. Mivel az ilyen üzletek nem közvetettek, az arany árára sem lehetnek hatással, legfeljebb a spekulatív tőke utólagos hatásai miatt. Ennél fogva azt sem lehet felmérni, hogy az egyes országok mennyire sietnek a tartalékok felhalmozásával.

Jelenleg Kína a világ elsőszámú aranykitermelője, és nemrég megerősítést nyert, hogy a kínai központi bank hat évvel ezelőtt alig néhány hónap alatt egy hirtelen döntés következtében 450 tonnára növelte állandó aranytartalékát. Ez a tartalékhalmozás egyre gyorsul: a bank később, a 2003-as évben 600, majd 2009-re 1054 tonnára növelte az állandó aranytartalékot. Ha a hivatalos adatok hitelesnek számítanak ebben a vonatkozásban, az azt jelenti, hogy a kínai aranytartalék évente 10%-al növekszik. Bár mi azt mondjuk, hogy ezek a számok csak a hivatalos adatok, és tekintve a nagymértékű tartaléknövelést, a kínai kormány abban érdekelt, hogy a valós számok ne kerülhessenek nyilvánosságra. Ugyanis ha ennél jóval nagyobb számokat nyilvánosságra hoznak, az könnyen újabb aranyár-robbanáshoz vezetne, ami a költségek növekedése miatt csak nehezítené, hogy Kína külső forrásokból aranyat szerezzen.

Mivel Kína a világ elsőszámú aranykiterelője, ezért felmerülhet a kérdés, miért csak ilyen ütemben nő a kínai aranytartalék. A kérdés azonban jóval összetettebb ennél. Ugyanis Kína aranytermelése 270 tonna évente. A kormány – hivatalosan – évente 90 tonnát vesz meg hazai bányásztársaságoktól, a legfrissebb adatok szerint hetente 2 tonnát. Mielőtt 2003-ban a kínai központi bank bejelentette, hogy 600 tonnára növelik (megduplázzák) az aranytartalékot, a kormány ugyanezeket az éves adatokat közölte. Ezek az éves adatok többnyire nem felelnek meg a valóságnak, ugyanis a kínai kormány mára már sorozatosnak nevezhető, nagymértékű egyszeri ügyletekkel növeli aranytartalékát, melyek nem a központi bank tulajdonát képezik, hanem épp ellenkezőleg, külön tartaléko(ka)t képeznek a központi bankban, és a kínai állam különböző alrendszereinek tulajdonában vannak.

Oroszország

Oroszország központi bankjának aranytartalékai 2010 januárjában mintegy 20 millió unciát tettek ki.

Oroszország Központi Bankjának tartalékai az elmúlt években nagymértékben növekedtek - csak 2010 májusában, egyetlen hónap alatt 34,2 tonna aranyat vásárolt. Az alábbi diagramm az orosz központi bank által havonta vásárolt arany mennyiségét mutatja.

Bár nem az orosz és kínai példának megfelelő mértékben, de a közel-keleti országok központi bankjai szintén növelik aranytartalékaikat és megszabadulnak a dollárban jegyzett vagyonoktól.

Az Öböl Együttműködési Tanács aranytartalékai a szerveződéshez tartozó országok összes megtakarításának mintegy 5%-át képezik. A szervezet a cionista befolyás alatt lévő országokhoz fűződő szoros viszony és a dollártól való függőség miatt igyekszik fenntartani a látszatot, hogy a dollár a jövőben is erős marad. Emiatt a függő viszony miatt nem engedhetik, hogy a dollár tartalékoktól gyors ütemben megszabaduljanak. Ennek ellenére a szervezet törekszik a nagymennyiségű aranytartalék felhalmozására. A Dubai Nemzetközi Pénzügyi Hatóság közgazdászai nemrég nyílt felhívást tettek közzé, amiben felszólították az Öböl Együttműködési Tanács valamennyi országát aranytartalékaik növelésére. Ennek ellenére a szerveződés a hazai megtakarítások csak 5%-át tartja aranyban, a tartalékképzés elsősorban külföldi alapokban történik – Kínában és Oroszországban. Úgy tűnik, az Öböl Együttműködési Tanács minimalizálni akarja a térségben tárolt fizikai arany mennyiségét, mivel a hazai kitermelés tekintélyes része is exportálásra kerül. Ez a két jelenség arra utal, hogy az öböl menti országok tisztában vannak mind a dollár hanyatlásával, mind pedig azzal, hogy a térség háborúk által pusztított övezetté válhat.

A dollár hanyatlása teljes egészében alááshatja az öböl-menti országok gazdaságát a tekintélyes mennyiségű, kizárólag dollárban értékesített olajtartalék áringadozásai miatt. Főként ezzel magyarázható az a nagyütemű tartalékhalmozás, ami az utóbbi években megfigyelhető volt.

A hivatalos adatok szerint egyelőre az Egyesült Államok rendelkezik a legnagyobb mennyiségű aranytartalékkal, amit szorosan követ a kínai állami tartalék. Azonban figyelembe véve a FED aranytartalékai kapcsán előkerülő ellentmondásos híreket, és a kínai állam enyhe megfogalmazásban is diszkrétnek nevezhető aranyvásárlási szokásait, akár látatlanban kijelenthetjük, hogy a kínai arany mennyisége már magasan felülmúlja az amerikaiét. Oroszország jelenleg a nyolcadik legnagyobb aranytartalékkal rendelkezik, de az a nagymértékű felvásárlás, amit a kormány megkezdett, könnyen megváltoztathatja ezt a helyzetet. Különösen említésre méltó a szaúdi állam, amely miközben a dollár értékállósága mellett foglal állást, szintén nagymértékű aranyhalmozásba kezdett külföldi alapokban - ahogy figyelemre méltó az is, hogy az öböl menti országok újonnan elkülönített tartalékai messziről kerülik a FED tárolóhelységeit.

Az is külön figyelmet érdemel, hogy miután a német kormány bejelentette szándékát a FED által őrzött német aranytartalék hazaszállítására, és a FED igen szűkös határidőn belül le kell szállítsa az első, 150 tonnás részletet, az IMF aranyeladása hirtelen nagy növekedést mutatott, egészen pontosan 158,6 tonnával csökkentek az IMF aranykészletei.

Az arany ára ismét, lassan de biztosan növekszik, és a gazdasági folyamatok azt mutatják, hogy a vagyonosabb országok a dollár végleges elértéktelenedésére készülnek. Egy olyan, átmeneti időszakra, amikor a teljes pénzügyi káosz közepette nincs olyan pénznem, amely értékálló lenne – és ebben a helyzetben a felhalmozott vagyonokat fizikai arany formájában próbálják átmenteni az átmeneti korszak utáni időkre, mikor is a nemzetközi pénzügyi erőviszonyok újra letisztulnak. Vajon Magyarország mennyire felkészült egy ilyen helyzetre? Ilyen állapotok közepette a mindenkori magyar kormány kötelessége lenne, hogy az állami vagyont értékálló formába mentse át, és megtegye a szükséges intézkedéseket a lakosság megélhetésének biztosítására az átmeneti időkben. Hazánk kifejezetten rossz helyzetben van ebből a szempontból (is) – nemcsak, hogy megtakarított állami vagyon nincs, de a magyar pénzügyi rendszer és az állami költségvetés teljes egészében a cionista tőke szeszélyeinek van kiszolgáltatva, és továbbra is hozzá van láncolva a pénznemhez, melynek összeomlására a világ összes jelentős hatalma rohamtempóban készül.

Végvári Ákos – Hídfő.net