Az Egyesült Államok felelős Magnyickij haláláért

Szergej Leonodovics Magnyickij őrizetbe vétele és előzetes letartóztatása során bekövetkezett halála évekkel ezelőtt kereszttűzbe állította az orosz igazságszolgáltatást és az ügynek köszönhetően újult erőre kapott a nemzetközi jogvédő szervezetek Oroszország elleni rágalomhadjárata. Magnyickij volt a védőügyvédje annak a londoni bejegyzésű Hermitage Capital Management befektetési tanácsadó cégnek, melyet az orosz hatóságok kiemelten nagymértékű adóelkerülésen és adócsaláson rajtakaptak. 2009. november 16-án Magnyickij a börtönben szívelégtelenségben életét vesztette, alig néhány nappal az egy év előzetes letartóztatás lejárta előtt - amíg az orosz hatóságok egy gyanúsítottat tárgyalás nélkül őrizetben tarthatnak. Magnyickij így 358 napot volt őrizetben, erre hivatkozva pedig halálát követően a brit jogvédő szervezetek az emberi jogok megsértésével vádolták Oroszországot.

Az ügy háttere

Magnyickij a moszkvai jegyzésű Firestone Duncan ügyvédi iroda alkalmazásában képviselte a Hermitage Capital Management befektetési tanácsadó céget, miután a cég ellen adócsalás miatt eljárás indult.

Tíz éves működése alatt a befektetési tanácsadó főként az orosz állami vállalatok korrupcióval való gyanúsítgatásával foglalkozott, mígnem a cég egyik alapítóját nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánították és kiutasították az országból. A brit tanácsadó cég egyfajta szűrőként működött, ami arra volt hivatott, hogy ellehetetlenítse Oroszország regionális üzleti kapcsolatait, miközben pozitív képet festett a távoli, főként nyugati országokból érkező befektetők számára. Az Oroszországból kiutasított Bill Browder később az oligarchák és a bürokrácia áldozatának nyilvánította magát, és ezt az áldozat szerepet a nemzetközi média odáig fűtötte, hogy a nemzetközi jogvédő szervezetek afféle "tankönyvi példának" tartják az esetet. 2005-ben Browder már úgy érkezett Moszkvába, hogy a vízuma érvénytelen volt, majd a következő nap kiutasították az országból, ami nyugaton tovább szította a felháborodást.

2007. június 4-én a Hermitage moszkvai irodájában a rendőrség házkutatást tartott. A Firestone Duncan irodájában szintén házkutatást tartottak, mindkét esetben a könyveléseket és valamennyi pénzügyi adatot lefoglalták. 2007. októberében Browder értesítést kapott, miszerint - rendszeres felszólításokat követően - moszkvai cége ellen eljárást a indítottak több száz millió dollárnyi be nem fizetett adó miatt. Browder mindent tagadott, és Szergej Magnyickijt bízta meg az ügy kivizsgálásával.

Magnyickij természetesen arra a következtetésre jutott, hogy Browder összeesküvés áldozata lett és semmiről nem tehet. Állítása szerint a rendőrség a házkutatás során lefoglalt adatokat szervezett bűnözői csoportoknak adta ki, akik később ezen adatokat felhasználva megszerezték a Hermitage befektetési tanácsadó cég orosz vállalatait és visszaigényeltek mintegy 230 millió dollárnyi, a Hermitage cégei által befizetett adót. Magnyickij azzal vádolta a hatóságokat, hogy azok kizárólag a házkutatások jogosságának alátámasztása okán vádolták a céget adócsalással, a rendőrségi rajtaütésekre pedig azért volt szükség, hogy érzékeny adatokhoz jutva megszerezzék a Hermitage tulajdonában lévő cégeket és azokat adó-visszaigényelésre felhasználva haszonhoz jussanak. Magnyickij azzal vádolta a bíróság, a rendőrség, az adóhatóság vezetőit és több banki vezetőt, hogy kapcsolatban állnak az orosz maffiával.

Magnyickij vádjait nem tudta a kellő bizonyítékokkal alátámasztani, ennek ellenére továbbra is azt állította, hogy a Hermitage nem vett részt bűncselekményben, pusztán összeesküvés áldozatává vált. Vádaskodása során viszont személy szerint is gyanúba kevert több rendőrt, akik később jogi eljárást indítottak ellene, így nemsokára Magnyickij találta magát a vádlottak padján.

Az ügyvédből lett vádlott továbbra is azt állította, hogy a Hermitage nem csalt adót, hanem a befektetési tanácsadó alá tartozó cégek megszerzését követően a maffia hozott létre hamis adósságokat abból a célból, hogy a cégek veszteségesnek tűnjenek és így felhasználhatók legyenek adó-visszatérítésre - olyan adóösszegek után, melyet a cégek még a korábbi tulajdonos alatt befizettek. Ennél fogva Magnyickij az új tulajdonosokat is gyanúba keverte, akik szintén jogi eljárást indítottak Magnyickij ellen.

Magnyickij halálának következményei

Magnyickijt 2008 novemberében már azzal gyanúsították, hogy összejátszott a Hermitage Capital Management-tel az adócsalás lebonyolításában. Végül letartóztatták, Moszkvában 11 hónapot töltött börtönben, ettől kezdődően a nemzetközi média Magnyickij fogvatartásának körülményeitől volt hangos. Olaj volt a tűzre, hogy néhány hónap után a legkülönbözőbb betegségek jelentkeztek rajta. Júniusban a nemzetközi médiában elterjedt a hír, hogy már műtétre van szükség. A börtönorvos nyilatkozata szerint Magnyickij egészséges volt, az ügy köré kerített hisztériát azzal magyarázta, hogy a rabok rendszeresen hivatkoznak rossz egészségi állapotukra annak érdekében, hogy jobb körülmények közé kerülhessenek. A börtönben készült jelentések alapján Magnyickij viselkedése egyre zavartabb lett és meggyőződésévé vált, hogy látogatói meg akarják ölni. A hivatalos változat szerint Magnyickij végül szívrohamot kapott, a cellájában találták meg.

Hogy Magnyickij halála kinek volt igazán hasznos, az csak ezt követően kezdett nyilvánvalóvá válni. A nemzetközi jogvédő szervek egyre agresszívebb rágalomhadjáratot kezdtek az orosz igazságszolgáltatás ellen, hónapról hónapra egyre nagyobb súlyú vádak kerültek elő. A Helsinki csoport szerint Magnyickijt a börtönőrök rendszeresen bántalmazták és a sérülésekbe halt bele, de előkerült olyan vád is, miszerint Magnyickijnek igaza volt, de a kormányt áthálózó maffia megpróbált beismerő vallomást kicsikarni tőle, emiatt rendszeresen kínzásoknak vetették alá. Az eset nyilvános felháborodást váltott ki, a jogvédő szervezetek követelték, hogy csökkentsék le a tárgyalás nélkül lehetséges fogvatartás maximum időtartamát, ennek kapcsán Moszkvában is tüntetések kezdődtek. Végül Medvegyev elnök hozott egy rendeletet, miszerint a jövőben pusztán adócsalás gyanúja miatt senkit nem lehet tárgyalás nélkül börtönben tartani.

Ez a hirtelen tűzoltásként meghozott rendelet kaput nyitott az Oroszországban burjánzó amerikai non-profit szervezetek átláthatatlan pénzügyi manőverei számára, és ekkora egyértelművé vált, ki határozott arról, hogy Magnyickijnek meg kell halnia - lehetőleg még az orosz börtönökben. Ez is részét képezhette az Egyesült Államok külpolitikájának, ugyanis Hillary Clinton fellebbezett és követelte új vizsgálat lefolytatását Magnyickij halálának ügyében. Eközben a Transparency International poszthumusz díjat adományozott Magnyickijnek, hogy így egyfajta mártírt formáljanak belőle az Oroszországban működő, amerikai pénzelésű civil szervezetek számára.

A színjáték következő felvonása lett, hogy Bill Browder, az Oroszországból kiutasított adócsaló az Egyesült Államokban leforgatott egy filmet, amelynek témája természetesen Magnyickij "üldöztetése" lett (A film rendezője kapcsán: érdemes odafigyelni a jellegzetes áldozati szerepre, mert faji jellegzetesség). A filmet bemutatták a kanadai, német, észt, lengyel, brit és európai parlament, illetve az amerikai kongresszus előtt. Ez volt a nyílt fellépés kiindulópontja, az amerikai kongresszus később tárgyalni kezdte a vízum megvonását minden olyan orosz állampolgár esetében, aki szerintük kapcsolatba hozható a Magnyickij-üggyel.

Ez egyértelművé tette az orosz hatóságok számára, hogy a nyugati sajtó tovább fogja fokozni a nemzetközi botrányt és a diplomáciai feszültség enyhítése képpen lépésre szánták el magukat. Orosz részről a vizsgálatokért felelős bizottság elismerte, hogy Magnyickij haláláért az orvosi ellátás elégtelensége tehető felelőssé. Az orosz hatóságok több párhuzamos ügyet is megnyitottak a Magnyickijt vizsgáló két orvos ellen. Az első vádlottat (Dr. Kratov) közvetlen Magnyickij halálát követően lefokozták, Dr. Litvinova számára pedig három év börtönt helyeztek kilátásba.

2010 végén az Európai Parlament 60 orosz tisztviselőt nevezett meg, akik az EU vezetés szerint kapcsolatban állnak a Magnyickij-üggyel. A 60 személytől megvonták a beutazási engedélyt Európába. A kanadai parlament a vízum megvonását és a bankbetétek befagyasztását helyezte kilátásba. Az EU parlament szintén felszólította a tagállamokat, hogy fagyasszák be a Magnyickij-listán szereplő összes személy bankbetéteit, és az Egyesült Államok kongresszusa is megkezdte a tárgyalást ugyanerről. John McCain akkor előterjesztett egy törvénytervezetet, ami részben a 60 személy beutazási engedélyét vonja meg, részben pedig a jövőben hivatkozási alapot fog szolgálni ugyanerre, csakhogy bármely tetszőleges orosz állampolgárral kapcsolatban, ugyanis a Magnyickij-ügy nincsen lezárva. 2011 júliusában az USA több tucatnyi orosz állampolgár beutazását tiltotta meg arra hivatkozva, hogy a Magnyickij-ügyben érintettek lehetnek.

Később az ENSZ is vizsgálatot indított Magnyickij állítólagos megkínzása kapcsán. 2012 júniusában az Egyesült Államok képviselőházának külügyi bizottsága elfogadott egy törvényt, amin már tetten érhető, miért is kellett Magnyickijnek még a börtönben meghalnia, és miért kellett az ügy kapcsán a hisztériát a mai napig fokozni. Az új törvény értelmében az Egyesült Államok bevonhatná a vízumát és befagyaszthatja banki megtakarításait bármely orosz állampolgárnak, aki a kormány szerint az emberi jogokat megsértette. Idén novemberben az Egyesült Államok kongresszusa hozzákapcsolta a Magnyickij-listát az Oroszországgal való üzleti kapcsolatok normalizálásáról szóló törvényhez. Ez annyit jelent, hogy amikor Oroszország WTO-csatlakozása miatt az Egyesült Államok hozzáigazítja az amerikai-orosz üzleti kapcsolatokat az új szabályozáshoz, azzal egyben azt is kinyilvánítja, hogy befagyaszthatja a bankszámláját és megvonhatja a vízumát bármely orosz állampolgárnak, akire egy az USA által pénzelt szervezet azt mondja, hogy sértette az emberi jogokat.

Ez a tegnapi nap folyamán megtörtént, a kongresszus 92-4 szavazati arányban elfogadta a törvényt. Mivel a Magnyickij-ügy továbbra sincs lezárva, akárkire ráfoghatják, hogy valamelyik vizsgálat legújabb fejleménye szerint kapcsolatban van az üggyel. Ezzel az Egyesült Államok elnökének gyakorlatilag korlátlan hatalmat adtak valamennyi, az USA területén tartózkodó orosz állampolgár felett, és szabad kezet adtak vagyonuk elkobzására. Az Egyesült Államok számára ez jelenti az üzleti kapcsolatok normalizálását, és emiatt kellett Magnyickijnek még a börtönben meghalnia.

Molnár István - Hídfő.net