Új ideológiát! III. rész

Az új ideológiánk lelkisége.

A lelkiség kérdésének kifejtése előtt az alapelveket ismernünk kell, mert csak ezek ismeretében tudunk olyan lelkiséget felmutatni az új ideológiánkban, melyet ellenkezés nélkül, örömmel fogadnak el azok, akik arra alkalmasak.

Faji öröklött tulajdonságok (biológiai determináltság), a népesség alapvető jellemzőinek az egyik meghatározója. Legfontosabb elemei közé tartoznak az ősképek, a közösségi, vagy a közösséget elutasító alapmagatartás, elemző alapállás, az elvont szellemi-spirituális gondolkodásra való képesség, vagy annak hiánya, a világba történő beilleszkedés módozata, képesség, vagy képtelenség önmaga fölé való emelkedésre. Ezek genetikai adottságok,vagy hiányok, melyek vagy kiegészülnek az alábbiakkal, vagy nem, emberfajták szerint más-más módon.

Szerzett tulajdonságok, melyek a környezeti hatások (elsősorban a családi hatások), a neveltetés, a tapasztalatok és a társadalmi helyzet és annak hatásai alakítanak ki. Ezek mind rárakódnak a genetikai adottságokra és így alakul ki a lelkiség. Azonos genetikai adottságokkal rendelkező közösség, mely nagyjából azonos környezeti hatásoknak van kitéve, lényegében jól meghatározható lelkiséggel rendelkezik. Az ideológiának ezt messzemenően figyelembe kell vennie. Ez nem újdonság, mert még a kommunista osztálytársadalmi képlet is ezt vette figyelembe (de csak materialista alapon), viszont az arisztokratikus rend, és sok más képlet is hasonló elvek alapján osztályozta a társadalmat, és ideológiákat is hozott létre ennek a kialakítása és fenntartása érdekében. Azonban mindegyikből hiányzott a faji determináltság, mint alaptényező, és ezért csak a szoros és állandó ideológiai ráhatás tudta életben tartani.

Harmadik elemként meg kell említenünk a népi és kultikus szokásokat, a kulturális helyzetet, a propagandát és a vallást. Ezzel az alapok ismertetését a rövidítés minden hibája ellenére be is fejezzük.

A patriotizmust, mely -mint írtuk- egy napfényes hazaszeretet, kiegészítjük a lelkiségre ható elemekkel. De hogyan tudjuk a kényelemre nevelt, elmagányosított, önbizalmát vesztett és lelkileg, gazdaságilag elszegényített embereket olyan mozgásba hozni, mely képes a változás kiharcolására.? Csakis a lelkiségén keresztül.( Motiváló tényező lehet ugyan az érdek is, de ez egy későbbi eleme a mozgósításnak.) Ahhoz, hogy az átlagember letegye a söröskorsót, hogy félbehagyja a meccs nézését, meginduljon, zászlót bontson, kockázatokat vállaljon valami olyasmi, ami több, mint amit a hétköznapok szintjén megismert. Olyasmi, ami lelki ráhatás nélkül soha be nem következne.

Nagy általánosságban milyen ismérvek jellemzik a lelkiségi ráhatásokat az ideológiák világában?

Varázslat és csábítás, hívás, melynek az egyén nem tud és nem is akar ellenállni, a nagy változás ígérete, mely nem az anyagi világ elemeire épül, illúzió és misztikum, hősök, mártírok és szentek közé belépés és a csodák megismerésének a lehetősége, mely reális közelségbe kerül az ideológia hatására. Nem kell ezen megdöbbenni, mert ez mindig így volt és ma is így van. Nyilván van más vetülete is a társadalmi méretű mozgásoknak (gazdasági, geopolitikai, stb.), de a legerősebb a lelki motiváció. Sokan el sem tudják képzelni, hogy a hitetlennek, kiégettnek, depressziósnak látszó társadalom, illetve emberek milyen változásokra képesek az ilyen jellegű ideológia hatására. Meg kell hallgatni a munkásmozgalmi indulókat, végig kell nézni hogyan viselkedett a tömeg Hitler beszédei alatt, vagy milyen hatással volt rájuk Ghandi, vagy Mao, Fatime, vagy Medjugorje. Tehát az ideológus alapállása az, hogy az emberek, a tömegek csodákra várnak, és minél rosszabb körülmények között élnek, annál inkább. Erre nézve hiteles bizonyítéknak tekinthetjük azt a tényt, hogy az elmúlt évtizedek legnagyobb filmsikerei mind mesefilmek voltak, mert a mesék a maguk csodálatos elemeivel kis csodákat közvetítenek. A Csillagok háborúja, a Gyűrűk ura és a Harry Potter toronymagasan vert minden más filmet és mára a kulturális alapismeretek részeivé is váltak. A vallások, amennyiben a vallási vezetők képesek szakítani a hivatalnoki jellegű tevékenykedésükkel és valódi lelki vezetőkként lépnének fel, tovább erősíthetnék ezt a lelki elkötelezettséget. (Az iszlám országokban ez így is van.)

Az új ideológiának a második eleme, a lelkiségi elem csak a fent vázoltak szerint lehet működőképes és hódító jellegű. Ezen dolgozunk és dolgoznak rajtunk kívül még sokan mások is. Hivatkozunk az ősképektől kezdve, a modern világ számunkra is lényeges szellemi-lelki üzeneteire, de mindezek felett azokra a reményekre, várakozásokra, melyek mindannyiunk lelkében izzanak. Ezek azoknak a spirituális erőknek a forrása, mely nem csak a hétköznapi élet megszokott kis örömeiből és bánataiból képes kiragadni úgy az egyént, mint a társadalmat, hanem olyan, eddig még általa sem ismert áldozatokra is késztetheti, melynek meghozatalát előtte kereken elutasította volna.

Harmadik elemként az igazság szellemiségének érvényesítése, a társadalmi igazságosság elérésének és megvalósítási módjának az ismertetése szerepel az új ideológiánkban, az értékteremtő munka vezérelvűsége alapján.

Ezt a kérdést a következő részben ismertetjük. Előtte ajánljuk elolvasásra a Kódex erre vonatkozó fejezetét.

Kassai Ferenc - Hídfő.net