Egyre rosszabbul teljesítenek a magyar diákok

A legutóbbi OECD kompetencia-felmérés eredményei alapján látványosan romlik a magyar diákok teljesítménye a matematika, a természettudományok és a szövegértés terén, - de nem csak Magyarországon, az Európai Unió szinte összes perifériaállamában romlik a helyzet.

A 2000 óta háromévente megrendezett kompetencia-felmérésen 34 OECD tagállam és 31 partnerország vesz részt, mintegy 510000 diák képességeit vizsgálják a középfokú oktatásban.

Szövegértés terén a magyar diákok 19,7%-a különösen gyengén teljesített. A szöveget gyengén értők aránya emelkedett az utóbbi években - ez a tendencia jellemző az Európai Unió perifériaállamaira, Portugáliában, Görögországban, Finnországban még a hazainál is rosszabb a helyzet.

Matematika terén a különösen rosszul teljesítők aránya még a rossz szövegértési eredményeket is alulmúlja, hazánkban ez 28,1%-ot tesz ki. Magyarország a 39. helyen áll, a listát Sanghaj, Szingapúr, Hong-Kong és Tajvan vezeti, ami sokat elárul a nyugati oktatási rendszer(ek)ben uralkodó állapotokról. A természettudományok terén is 2009-hez képest közel 4%-al csökkent a magyar diákok teljesítménye. A jelentés arra kitér, hogy az Európai Unióban ezen a téren folyamatos előrelépés tapasztalható, de ez főként az EU alapító tagállamaira igaz. A később, hazánkkal egyidőben csatlakozott országokban és a perifériaállamokban általános a leromlás (a legrosszabbul Ciprus, Románia és Bulgária teljesített).

Amit a rendszerváltást követően a demokrata politikai elit véghezvitt, az az oktatásban is egyre brutálisabban szembetűnő romlást hozott. Ráadásul a kompetencia-felmérés érthető okból nem vizsgálja a mai fiatal generáció erkölcsiségét (a kapitalista rendszerben nem kell az erkölcs ahhoz, hogy valaki kompetens legyen, épp ellenkezőleg), ahogy a kábítószerhasználat terjedését és tanulmányi eredményekre, tanulási képességekre gyakorolt hatását sem mérik.

Az alkalmi statisztikákkal szépített nyugati álmot mindinkább szétzúzza, ami ma az oktatásban zajlik. Évtizedek óta hivatásukban lévő tanárok évről évre a tanévkezdéskor érkező újabb évfolyam minőségi romlásáról számolnak be. Az olvasottság hiánya, az integrált oktatás bevezetése, de a tanári hivatás módszeres megbecstelenítése is érezteti hatását. Miközben a tanárok munkaidejének nagy részét kitölti a bürokratikus keretmunka, a tehetséges diákok képességei elsatnyulnak a 'felzárkóztatott' kisebbségiek képességeihez lealacsonyított követelmények miatt.

Az a tanári gárda, aki még az előző rendszer eminens diákjainak köréből került ki, lassan kiöregszik hivatásából, helyét pedig a demokrácia tömeges felsőoktatásának termékei, az eladósodással vett diplomával oktatni küldött "fiatal értelmiségiek" veszik át. Mivel a tanári pályához se méltó bérezés, se a korábbi presztízs nem társul, sokszor az újabb generáció leggyengébb tanulói mennek tanárnak, akik a színvonalasabb szakokra nem tudnak bekerülni. Ennek meg is látszik az eredménye, a diákok teljesítményének romlása önmagáért beszél.

Ebből a posványból pedig az Európai Unióban nincs kiút. A rendszerváltást elhazudó "értelmiségieknek" nyugaton hamisítottak diplomát, - nekik a művelt rabszolga csak gondot okoz, így érdekük fűződik a hazai oktatás teljes lerombolásához. Pedig Magyarország újjáépítésének feltétele a színvonalas oktatás, a fegyelemben nevelt, erkölcsös ifjúság, - mert ők a jövőnk záloga.

Molnár István