Ahogy olvasóink tudják, a Magyar Nemzeti Arcvonal tevékenységének alfáját és omegáját nem a Trianon kérdéskör teszi ki. Mégis, amikor ilyen gyalázatos gúny tárgyává teszik a magyar nemzet talán legnagyobb tragédiáját, reagálnunk kell. Az Index nevű, -tudjuk milyen- bérenc internetes hírportálon jelent meg egy minden túlzás nélkül gyűlöletkeltő írás. A hazánkban fellelhető Trianon emlékműveken gúnyolódik a Földes András néven szignózott iromány. Amit látnunk kell, hogy valójában nem Trianonról, hanem rólunk, magyarokról szól ez a csodálatosan megszerkesztett "mű". Minden sorából sugárzik a befogadó nép iránti ószövetségi gyűlölet és undor. A mindent tökéletesen tudó, zsidó vátesz üzen a magyaroknak, miközben teszteli az ingereinket. Hiába próbál elfogulatlan cikket írni, nem sikerül, mert a lényege a gyűlölet. Miért viseltetnek irányunkban vajon ilyen utálattal? A választ több mozaikból rakhatjuk ki.
Először is következzen az első benyomás, a vizualitás. Ők egyáltalán nem mondhatóak jó kiállásúaknak, éppen ellenkezőleg, a púposság, lúdtalppal kiegészített rút bélyegek rajzolják meg karakterüket. Ez nem véletlen, az embernek a lelkében zajló folyamatok és gondolatok egy idő után kiülnek az arcra, majd a testre, ha ezek a gondolatok, érzések gonoszak, úgy torzul a külső napról napra. Ezért irigyek. Mert az ember Isten teremtménye, saját képmásra alkotva. Jogos akkor a kérdés, őket ki alkothatta? Másodszor vegyük a kulturális differenciát, mert az is óriási. A magyar kultúra nemes. Fel sem lehetne sorolni mi mindenről vagyunk híresek, ismertek, ne menjünk közhelyekbe, nem célunk. Egyszerűbbnek tűnik felsorolni, hogy minket nem az ártatlanok legyilkolásáról, higiéniai hiányosságainkról, uzsorás spekulációinkról, szodómia iránti vonzalmunkról ismer a világ. Folytathatnánk még sokáig, de felesleges volna. Még annyit érdemes azért közölni, hogy mi, magyarok, nem telepszünk rá senkire, nem zsarolunk ki a kormányoktól horribilis pénzeket mindenfélére, nekünk a saját munkánkból ilyen emlékművekre telik. Persze sokkal többre telne, ha a felforgatók a határainkon túl lennének, nem pedig milliárdos költségű emlékműveket építenének a mi adóforintjainkból, akkora összegekből, amiből az egészségügyet Magyarországon majdnem rendbe lehetne rakni. Mielőtt még valakinek az érzékenységét súlyosan megsértené ez az írás, gyorsan le is szögezzük, szó sincs itt gyűlöletről, csupán válasz egy aljas próbálkozásra, egy beteg lelkű karakter meggyógyítása céljából. A többségi (ez esetben magyar) társadalom nem fogja tolerálni ezeket a célirányosan neki szegezett, provokatív hullámokat.
A trianoni nemzetcsonkítással kapcsolatban az MNA határozott véleményt képvisel. Mivel mi a Rongyos Gárda útját követjük, nem tűrhetjük, hogy firkászok tiporjanak a népünk érzékenységébe. Nekik üzenjük: kényelmes és kitartott helyzetüket nem sokáig élvezik már. Az ilyen és ehhez hasonló írásaikat pedig a közösség elleni izgatás büntetőjogi kategóriájába soroljuk majd.
Kiss Bálint