Amikor a tolvaj zsidók egymást marják

Meghalt Borisz Berezovszkij. 2000-ben, amikor Putyin hatalomra jutott Oroszországban, az akkori országrablók azonnal tudták, hogy gondok lesznek. Ezt abból következtették ki, hogy olyan személy került hatalomra, akire semmilyen befolyással nem bírnak. A zsidó üzletelgetők tengerfenékre küldése (2001. október) jelzés volt az egész világ számára, hogy Oroszországban vége van a nemzet kifosztásának. A cionista "mutyizók" kezdhetnek csomagolni.

Tudjuk jól, hogy Oroszországban az ottani "rendszerváltás" után olyan szintű rablás kezdődött meg, amely még hazánkét is felülmúlta. A kialakult milliárdos réteg pedig jószerével csak zsidókból állt, egy igen kis részük volt csak orosz. A putyini fordulat eredménye az lett, hogy az oligarchák hatalmát korlátozták, a zsidó oligarchákat pedig kevés kivétellel felszámolták. Néhányuk elmenekült a cionista fellegvárakba. Más részük a föld alatt van és néhányuk a börtönben gondolkodik, mit is csinált rosszul.

A kétezres évek közepén elindult egy folyamat, amelyben Moszkva tudatta a külföldre menekült oligarchákkal, hogy vagy hazaadják a vagyonuk javát, és egy részét pedig használhatják, amiért szintén busásan fizetnek Moszkvának, vagy komoly gondokra számíthatnak. Sokuk részéről volt nagyképű a válasz, aminek eredménye a Litvinyenkó-ügy lett. Ezt Moszkva figyelmeztetésnek szánta a milliárdosoknak, jó lesz komolyan venni a világ egyik legnagyobb titkosszolgálatával rendelkező hatalmának figyelmeztetéseit. Nagyon sokan (pl. a szintén Angliában élő Abramovics) futott haza ezután, és a legnagyobb örömmel csinált orosz befektetéseket, adott cégeket, részesedéseket az orosz államnak.

Berezovszkij az ellenkezők táborába tartozott. Majd Abramovics közbenjárására először 1,3 milliárd dollárt fizetett ki, majd ezt további hasonló összegek követték. Berezovszikij az anyagi csőd felé kezdett zuhanni. Már Abramovicsot perelte Angliában. Az elmenekült oligarchák igen sokat tudnak egymás ügyes bajos dolgairól, megkezdődött az egymás zsarolgatása, fenyegetése, valójában a marakodás a koncon. Mindezt Berezovszkij meglehetősen rosszul viselte, szellemileg leépült, depressziós lett. A halál 67 évesen érte napokkal ezelőtt londoni házában. Hogy megölték volna, vagy egyszerűen csak feladta, nem tudni egyelőre, nem közöltek semmit a halála körülményeiről.

Annak, hogy ezek egymást tönkreteszik, csak örülhetünk. Az is példamutató, ahogy az orosz állam visszaszerzi a nemzet elrabolt vagyonát. Az egész pedig azt a cionista pénznyelő és rabló bandát gyengíti, aminek a nyugattal együtt egyre fogy a hatalma és befolyása, minden homokként folyik ki a markukból, melyről már azt hitték, megszerezték. Így múlik el a világ dicsősége, mármint az övék...

Kemény Gábor - Hídfő.net