Történelmi jelentőségű szövetség Kína és Oroszország között

Oroszország Hangja és régi média partnerünk a CRI szorosabbra fűzi együttműködését.

Az ”Oroszország Hangja” orosz állami rádióvállalat megjelenik a kínai médiában. A rádiónak egyből két, a kínai médiával való együttműködési megállapodása került bele abba a kétoldalú dokumentumcsomagba, amelyeket Xi Jinping elnök írt alá az oroszországi látogatása során.

Az ”Oroszország Hangja” partnerei az egyik vezető kínai internetes portál, a ”Zsenyminyvan”, továbbá az egyik legnagyobb médiaholdingnak számító ”Kínai Nemzetközi Rádió” (CRI).

Ez a lépés a partneri kapcsolat megerősítéséről és Oroszország és Kína kapcsolatának egy új szintre emeléséről tesz tanúbizonyságot. A megállapodások fő újdonsága, hogy megnyitják egymás előtt a médiateret. A kölcsönös együttműködésről a két média közötti szerződés aláírását a két cég vezetője, Andrej Bisztrickij és Wang Gengnian, Kína elnökének, Xi Jinping moszkvai látogatására időzítették. A rádióállomások közötti együttműködés fokozása hangsúlyozza, hogy a Moszkva és Peking közötti kapcsolatok stratégiai fontosságúak.

Wang Gengnian megjegyezte eddig is jó volt az együttműködésük, közös projekteket valósítottak meg, és sok érdekességet tudnak még kitalálni.
Ebben a tekintetben pedig határozottan támogatja a még szorosabb együttműködést a két szerkesztőség között, mivel csak az állandó ülésezések és tárgyalások során lehet kitalálni valami újat. Az újdonság a párbeszéd során születik meg.

„A legtöbb országban egyre növekszik a rádió hallgatóinak száma. Ez azt jelenti, hogy ezt a figyelmet kihasználva érdekesebbé, gazdagabbá és változatosabbá tehetjük hallgatóink életét. Remélem, hogy ez a szerződés az együttműködésünknek csak egy apró lépése lesz” – mondta Bisztrickij úr az Oroszország Hangja rádió vezetője.

Wang Gengnian úr pedig köszönetet mondott az Oroszország Hangjának az orosz nyelvű adásokban nyújtott segítségért. A kínai rádió vezetője abbéli reményét fejezte ki, hogy „a jövőben az Oroszország és Kína közötti gazdasági, kulturális és szociális együttműködés erősödésével párhuzamosan mi is egyre érdekesebb közös terveket valósítunk majd meg”.

Az “Oroszország Hangja” és a kínai rádió egyesülnek – Fotógaléria

Két világhatalom gazdasági közeledése

Természetesen a történelminek nevezhető találkozó túlmutat a fenti témán. Xi Jinping kínai államelnök március 22-én Moszkvában tárgyalást folytatott Vladimir Putyin orosz elnökkel.

Putyin nagyra értékelte Xi Jinping látogatásának azon fontosságát, hogy mint az elnöki pozícióra lépése után a látogatás első célországát, Oroszországot tűzte ki, ami különlegességet mutat a felek között a kapcsolatok fejlesztése folyamán. Xi Jinping kifejezésre juttatta: a kínai-orosz stratégiai partnerség átfogó elmélyítését a két ország külpolitikája területén prioritásként kezeli, ami pedig a nemzeti biztonságot, a szuverenitást és az érdekeltséget illeti, azt eltökélten kell támogatni kell mindkét fél oldaláról.

A gazdasági és kereskedelmi együttműködést illetően pedig az elnökök célul kitűzték ki, hogy 2015. előtt valósuljon meg a 100 milliárd dollárt elérő kétoldalú forgalom célja.

De nem csak vele találkozott Xi Jipping kínai államelnök nemcsak Putyin elnökkel, hanem Medvegyev orosz miniszterelnökkel is találkozott.
Xi Jipping e megbeszélésen megerősítette az átfogó stratégiai együttműködési partneri kapcsolatot mélyítésének szükségességét.
Medvegyev megjegyezte, hogy jelenleg a kétoldalú kapcsolat a történelem legjobb időszakában áll. Az orosz fél úgy véli, hogy Xi Jinping látogatása új motorja lett az orosz-kínai kapcsolat hosszú távú fejlődésének.

Megjegyezzük Oroszország és a Dél-afrikai Köztársaság között is erősödik az együttműködés, ahogyan a többi BRICS országgal is.

Az együttműködést pénzügyi területen is szorosabbá teszik a kínai és orosz bankok között

A pénzügyi együttműködés létfontosságú része a kétoldalú, átfogó stratégiai együttműködési kapcsolatoknak – nyilatkozta Alekszander Ivanov, az orosz állami befektetési bank, a Vnyesekonombank (VEB) alelnöke az orosz-kínai kapcsolatokról a Xinhua hírügynökségnek.

„A VEB kínai partnereivel együtt készen áll arra, hogy közös infrastrukturális fejlesztési projektekről tárgyaljon. A mostani igények és piaci környezet alapján definiálnunk kell a bankközi partneri kapcsolat céljait az elkövetkező évekre” – mondta Ivanov. Hangsúlyozta, hogy a VEB már régóta együttműködik a kínai pénzintézetekkel különböző bilaterális vagy multilaterális keretek között, ilyen például a BRICS csoport (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) és a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SESZ) is.

A VEB, a Kínai Fejlesztési Bank (CDB) és a Kínai Export-Import Bank közös megállapodásaik alapján több mint 2,3 milliárd dollárt fordítanak különböző projektek finanszírozására.

Mint tudjuk, hamarosan sor kerül a BRICS csúcstalálkozóra, melyen Putyin elnök is részt vesz, és ahol olyan témák kerülnek napirendre, melyek erősen befolyásolják majd a világ gazdasági erővonalait.

Ugyanis a BRICS tagállamok korábban mér megfogalmazták azon igényüket, hogy saját fejlesztési bankot, és saját valutát hozzanak létre, a stabilitás megteremtése érdekében. (Ez a konstrukció ismerősnek tűnhet azok számára, akik halottak a korábbi KGST transzferábilis rubeljének működéséről.)

A BRICS-el számolni kell

Oroszország bemutatta a BRICS-szel kapcsolatos terveit, amelynek csúcstalálkozójára március 26-27-én kerül sor a dél-afrikai Durbanban. Moszkva tervei szerint, a BRICS egy új euro atlanti központ lenne. Éppen ezért, a csúcstalálkozó legfontosabb feladata, hogy megreformálja a pénzügyi rendszert.
Amennyiben a BRICS-be csatlakozó országok száma kibővül a nagy olaj és gáztermelő termelők néhány országával a dollár egyeduralma könnyen megdőlhet, melyet most az olaj hordónkénti árának a dollárhoz való kötésének görcsös ragaszkodása – kényszere – jellemez. (Ne feledjük, hogy például Kadhafi legnagyobb bűne az volt, hogy Líbia olaját aranyért akarta értékesíteni.)

A BRICS országai felvették a kesztyűt, melyet a cionista pénzoligarchia világuralmi törekvéseinek szabhat gátat. Mint tudjuk a cionisták terrorista eszközöket alkalmazó állama, Izrael, iszonyú összegekbe, katonai költségekbe és emberéletbe kerül naponta az USA-nak.

Az AIPAC (American Israel Public Affairs Committee) olyan befolyással bír a kongresszus felett, mely a politikai szabadulást lehetetlenné teszi jelenleg az amerikai nép számára. A szintén cionista bankoligarchia pedig a FED által gyakorol épp ilyen bebetonozott pénzügyi nyomást az Államok felett (hogy egyéb befolyásokról és nyomásgyakorlásról ne is beszéljünk). Azonban az USA gazdasága manapság sokkal erősebben függ Kína jóindulatától, hogysem figyelmen kívül hagyhassák. És ne feledjük, Kína már az IMF-be is adott vezető képviselőt.

S bár Japán hatása, és fejlődése sem elhanyagolható, azért a földrajzi sajátosságokon túl, számolni kell Japán jól felfogott politikai és gazdasági érdek érvényesítésével is. Ráadásul Japán süllyed, s nem biztos, hogy új földek, szigetek megszerzésének a legjobb, legkifizetődőbb módja, a katonai erő alkalmazása. Hosszú távon bizonyosan nem az. Ezért Japán, előbb-utóbb kénytelen lesz felülbírálni USA-val való kapcsolatát, különösen, ha hosszú távú békés fejlődést szeretne a térségben.

A cionisták számára a katonai, a gazdasági, és az alattomos politikai és pénzügyi eszközökkel vívott háborúja a világ ellen, úgy tűnik egyre inkább csődöt mond. Egyre többen csúsznak ki a szorításukból, akik maradtak a pórázon, azokat pedig vérszívó élősködőként már igen csak legyengítették.
Ezért a biztos erkölcsi alapokon álló nemzetek komoly fenyegetést jelentenek számukra, e harcban válhat igen gyorsan élharcossá a BRICS, és még jó néhány ország a Közel-Kelet, Ázsia, Dél-Amerika, Afrika, sőt akár Európa térségében.

Nos, ha Kína és Oroszország kapcsolatának szorosabbra fűzését, illetve a mostani találkozót a történelmi jelzővel illettük nem túlzásnak, hanem figyelmeztetésnek szántuk.

CRI/Oroszország Hangja

Audie – Szabad Riport Tudósító Iroda