Életem eddigi legjobb tábora

Kb. fél órája értem haza a mostani hétvégére meghirdetett táborunkból. Sajnos a holnapra ígért rossz idő miatt a szervezők egy naposra rövidítették, mivel az ország minden szegletéből voltak Bajtársak és vendégek. Sőt, ma még külföldi vendégek is gazdagították táborunkat.

Az égésznapos intenzív fizikai és pszichikai megterhelés ellenére sem történt baleset vagy sérülés, ami a kiképzők és a szervezők szakmai hozzáértésének köszönhető.

Ez volt életem eddigi legjobb tábora, és elbeszélgetve a külföldről érkezett bajtársakkal megerősítették, hogy egy professzionális csapatban érzik magukat, ahova nagyon könnyen beilleszkedtek. Ráadásul úgy, hogy sok bajtárs nem beszéli a nyelvüket. Az egyikükkel történő beszélgetésünk során elmondta, hogy hamar fel tudta venni a ritmust, és a kezdeti nehézségek után már könnyebben vette az akadályokat a magyar bajtársak útmutatásainak köszönhetően.

A reggeli megérkezés után gyorsan rendeztük sorainkat, előkerültek a taktikai mellények, és az egyéb szükséges védőfelszerelések és eszközök. A rövid üdvözlés után melyet ifj. Győrkös István, és a táborvezetők mondtak el, kezdődött az eligazítás. Az eligazítás után hat csoportra osztottak bennünket, mivel hat különböző feladatot kellett teljesíteni rotációs rendszerben. A mi csoportunk elsőnek a küzdősport oktatást választotta, ahol egy küzdősportokban tapasztalt veterán bajtárstól tanulhattunk hasznos dolgokat, amelyek egyszer - ki tudja - talán az életünket is megmenthetik egy szorult helyzetben.

Ezek után több foglalkozásunk is volt, amiről itt sajnos most nem írhatok. Mikor ezeket teljesítettük, alpin-technikákat tanulhattunk, ahol az egyik feladat egy kötélen történő lecsúszás volt, amit úgy kell elképzelni, hogy egy kb. 45° és 60° közötti szögben kifeszített kötélpályán kellett le ereszkedni nagyjából 10 méter magasból, majd ugyanebből a magasságból a faltól el-elrugaszkodva kellett leereszkedni egy kötélen. Amikor itt végeztünk, következett a kissé megcsúszott ebéd, de mivel a programok annyira érdekesek és izgalmasak voltak, pláne az új embereknek, nehezen érzékeltük az idő múlását. Szakácsaink igazán kitettek magukért, ami az ebéd ízletes mivoltában nyilvánult meg. Jól esett a meleg étel és a meleg tea, valamint egy kis melegedés a tábortűz mellett, mivel napközben többször szállingózott a hó, és a hőmérséklet is a nulla fok közelében mozgott. Ebéd után készítettek rólunk néhány csoportképet emlékbe, és pár videót, amit hamarosan közzétesznek az arra hivatottak a megszokott csatornákon.

Miután ezzel is megvoltunk, kezdődött az épületharcászat. Két csoportra osztottak bennünket, hét ember védte az épületet, és a többek támadták. Az élethű gyakorlatot airsoft gyakorló fegyverekkel végeztük, és jelentem, mi a védők egy fő veszteséggel sikeresen álltuk a sarat, és megvédtük az átmenetileg védelmünkre bízott épületet. Mivel kezdett már erősen sötétedni, a terep adottságai miatt a tapasztalatlanabb újoncok védelme miatt az airsoftot befejeztük, és néhány nem túl kellemes, de életmentő gyakorlatot végeztettek el velünk a kiképzők.

Befejezésül a táborvezető kiképző tisztek értékelték a napi munkánkat, melyben elismerően szóltak a táborban megjelentek teljesítményéről, kiemelten azokéról, akik először vettek részt a rendezvényünkön. Az egész napos megterhelés után jól esett mindenkinek az ellátó csoport által szervírozott ízletes vacsora, melyet jó hangulatú kötetlen beszélgetés követett a tábortűz körül.

A hideg és a kellemes fáradtság, no meg a napok óta kínzó hátfájás ellenére is sajnáltam, hogy véget ért a tábor, mivel hetek óta két napos rendezvényre készültem fel lelkileg, és azt is sajnáltam, hogy azokkal a bajtársakkal nem tudtam a már szokásos esti beszélgetéseket megejteni, akikkel csak ilyenkor találkozok. Este fél tíz körül indultunk el haza a búcsúzkodást követően, majd miután több bajtársamat is sikeresen haza juttattam Tatabánya, Bábolna és Győr érintésével, én is nyugovóra térek lassan. Hogy az elalvás mennyire lesz könnyű? Nem tudom. Egyrészt a szervezetemben még mindig tombol az adrenalin, másrészt meg hulla fáradt vagyok a hajnali kelés, és az egész napos trappolás miatt. Majd elválik, ki nyer! :-)

Így hajnali 01:16-kor összefoglalva a mai eseményeket, egy bajtársias hangulatban eltöltött eredményes napot zárhatnak azok, akik részt vettek a tavaszi nyílt táborunkban - és sajnálhatják akik kihagyták.

Üdvözlet a nyugati végekről!

Hannibal